Vállalkozást indítasz? Ezek a szerződések kellenek az első naptól

Miért fontos a szerződések rendezése már a cégalapításkor?

A vállalkozás indítása izgalmas időszak: üzleti terv, piacfelmérés, finanszírozás — rengeteg teendő vár az alapítókra. Mégis az egyik leggyakoribb hiba, hogy a jogi dokumentumok háttérbe szorulnak. Pedig a megfelelő szerződések hiánya később komoly vitákat, pénzügyi veszteségeket és akár a cég működőképességét is veszélyeztetheti.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük a vállalkozás indításához szükséges szerződéseket — egy teljes checklist formájában, amelyet bármilyen társasági formánál (Bt., Kft., egyéni vállalkozás) használhatsz.

1. Alapító okirat vagy társasági szerződés

Az első és legfontosabb dokumentum a cégalapítás dokumentumai közül az alapító okirat (egyszemélyes társaságnál) vagy a társasági szerződés (több alapító esetén). Ezt a Ptk. 3:4. § írja elő kötelezően, és a cégbírósági bejegyzés feltétele.

Mit kell tartalmaznia?

• A társaság neve, székhelye, tevékenységi köre
• A tagok neve, lakóhelye és vagyoni hozzájárulása
• A jegyzett tőke összege és a befizetés ütemezése
• Az ügyvezetés módja és az ügyvezető személye
• A nyereségfelosztás és a szavazati jogok aránya
• A társaság időtartama (határozatlan vagy határozott)

Fontos: az alapító okiratot ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie. Az egyszerűsített eljárásnál kész sablon használható, de összetettebb esetekben érdemes egyedi szerződést készíttetni.

2. Tagi megállapodás (SHA — Shareholders' Agreement)

Míg a társasági szerződés a cégbíróság felé kötelező, a tagi megállapodás a tagok belső viszonyait rendezi részletesen. Ez nem nyilvános, nem kerül bejegyzésre, de jogilag kötelező érvényű a felek között.

Mikor szükséges?

• Több alapító esetén (különösen, ha nem egyenlő a részesedés)
• Befektetők bevonásakor
• Ha az alapítók különböző mértékben járulnak hozzá munkával és tőkével

Tipikus tartalma:

• Vesting ütemterv (ki mikor szerez jogot a részesedésére)
• Döntéshozatali mechanizmus és vétójogok
• Kilépési és eladási szabályok (drag-along, tag-along)
• Verseny- és elcsábítási tilalom
• Szellemi tulajdon átruházása a társaságra

3. Titoktartási megállapodás (NDA)

A titoktartási szerződés (NDA) az üzleti titkok védelmének alapeszköze. Már a cégalapítás előtt érdemes kötni, ha potenciális partnerekkel, befektetőkkel vagy fejlesztőkkel osztasz meg bizalmas információkat.

Két típusa:

• Egyoldalú NDA: csak az egyik fél ad át bizalmas információt (pl. befektetőnek történő pitch)
• Kétoldalú NDA: mindkét fél kölcsönösen oszt meg adatokat (pl. közös fejlesztés)

Az NDA-nak tartalmaznia kell a titoktartás időtartamát (jellemzően 2–5 év), a bizalmas információ pontos meghatározását és a jogsértés következményeit.

4. Munkaszerződés és megbízási szerződés

Ha a vállalkozás indulásától alkalmazottat veszel fel, munkaszerződés kötése kötelező az Mt. (Munka Törvénykönyve) alapján. A munkaszerződésnek minimálisan tartalmaznia kell:

• A munkavállaló alapbérét
• A munkakört és a munkavégzés helyét
• A munkaviszony kezdő napját

Ha külső szakértővel (pl. könyvelő, IT-fejlesztő, marketing tanácsadó) dolgozol, megbízási szerződés szükséges. Lényeges különbség, hogy megbízásnál nincs alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott saját maga szervezi a munkáját.

5. Adatfeldolgozói szerződés (DPA)

A GDPR értelmében, ha a vállalkozásod személyes adatokat kezel (márpedig szinte minden cég kezel: ügyféladatok, munkavállalói adatok, hírlevél-feliratkozók), akkor adatfeldolgozói szerződést kell kötni minden olyan partnerrel, aki hozzáfér ezekhez az adatokhoz.

Kivel kell DPA-t kötni?

• Könyvelővel
• Tárhelyszolgáltatóval és felhőszolgáltatókkal
• Marketing ügynökséggel
• Hírlevélküldő szoftver szolgáltatójával
• CRM és HR rendszer üzemeltetőjével

A DPA hiánya a NAIH felé akár több milliós bírságot is eredményezhet — ez az egyik leggyakrabban elfelejtett dokumentum.

6. Szellemi alkotásokra vonatkozó megállapodás

Ha a vállalkozásod szoftvert fejleszt, saját márkát épít vagy bármilyen szellemi alkotást hoz létre, gondoskodni kell a szellemi tulajdonjogok tisztázásáról.

• Munkaviszonyban: a munkaszerződésbe foglalt IP-záradék biztosítja, hogy a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotások a munkáltatót illetik
• Megbízási jogviszonyban: külön felhasználási szerződés szükséges, mert alapértelmezetten a szerzői jog a megbízotté marad
• Alapítók között: a tagi megállapodásban rögzíteni kell, hogy a cégalapítás előtt keletkezett szellemi alkotásokat az alapítók a társaságra ruházzák

7. Általános szerződési feltételek (ÁSZF) és adatvédelmi tájékoztató

Ha a vállalkozásod online is működik (webáruház, SaaS szolgáltatás, online szolgáltatás), az ÁSZF és az adatvédelmi tájékoztató kötelező. Az ÁSZF szabályozza a szolgáltató és az ügyfél közötti jogviszonyt, míg az adatvédelmi tájékoztató a GDPR 13. cikke szerinti kötelezettséget teljesíti.

Checklist: vállalkozásindítás szerződései

Összefoglalva, íme a teljes lista, amelyet a cégalapítás dokumentumainak összeállításakor érdemes végigmenni:

• Alapító okirat / társasági szerződés
• Tagi megállapodás (több alapító esetén)
• Titoktartási megállapodás (NDA)
• Munkaszerződések / megbízási szerződések
• Adatfeldolgozói szerződés (DPA)
• Szellemi tulajdon átruházási megállapodás
• ÁSZF és adatvédelmi tájékoztató
• Bérleti szerződés (ha van iroda vagy üzlethelyiség)

Hogyan készítsd el ezeket hatékonyan?

A fenti lista elsőre ijesztőnek tűnhet, de a legtöbb dokumentum sablonizálható. Nem kell mindent nulláról megíratni ügyvéddel — a Legitas platformon például előre elkészített, jogi szakértők által összeállított sablonok segítségével percek alatt létrehozhatod a szükséges szerződéseket, és online aláírásra is elküldheted őket.

A lényeg: ne halogasd a szerződések elkészítését. Egy jól dokumentált jogi háttér nemcsak a vitás helyzetekben véd meg, hanem a befektetők és partnerek szemében is professzionalizmust sugároz. A vállalkozás indítása nem csak üzleti, hanem jogi felkészülést is igényel — és ez az a befektetés, ami mindig megtérül.